Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Fríz

a mesék szilaj feketéje

A mai fríz őseit az elsők között háziasították Európában. A 2. században, a Hadrianus római császár idején szolgáló fríz katonákkal már ezek a lovak is részt vettek a nagybritanniai hadjáratokban. Bizonyos szakemberek szerint a Shire fajta elődei is ezek a lovak voltak. A fríz lóállományt a 16.-17. században andalúz ménekkel keresztezték. Ennek köszönhető, hogy a fajtát ma a melegvérűek között tartják számon. A fajtát, az andalúz hatás ellenére főként a mezőgazdaságban hasznosították, de a frízek a spanyol hatás következtében egy idő után túl könnyűvé váltak ahhoz, hogy továbbra is érdemes legyen őket a gazdaságokban dolgoztatni. Ekkor már elterjedt a groningeni fajta is, mely ideális munkaló volt. A fríz emiatt majdnem kihalt az 1900-as évek elején: mindössze három fedezőmén maradt meg. A gyönyörű feketék kedvelői azonban sikeresen regenerálták a frízt, és az 1900-as évek második felében a fajta addig ki nem használt tulajdonságai is előtérbe kerültek. A fríz, spanyol őseiből adódóan sok mindenben hasonlít a lipicaira: mindkét fajta erős farral, természetes feligazítottsággal és magas, akciós mozgással rendelkezik. A frízek a lipicaihoz hasonlóan megtaníthatók a nagydíj szintű díjlovas feladatokra, és képesek teljesíteni a föld feletti iskola nehéz gyakorlatait is. A fríz emellett jó minőségű ügetéssel is rendelkezik, ami kívánatossá teszi fogathajtásban is. Hámoslóként elsősorban bemutatókon szerepel, a hagyományos holland fogatban (Sjees). Mesébe illő külleme és intelligenciája miatt cirkuszi lóként sem ritka. Karaktere és az emberhez való ragaszkodása hobbicélokra is ideálissá teszi.

 

... ragszkodnak az emberhez ...

A 20. század elejéig a frízek fele pej volt, ma viszont kizárólag fekete frízeket tenyésztenek tovább. Ezek általában jegytelenek: a fehér csillag a homlokon az egyetlen jegy, ami engedélyezett. A fajta egyedei ragszkodnak az emberhez, mégis rosszul viselik a büntetést. Nem ritka, hogy hónapokig nem nyerik vissza bizalmukat, ha bántják őket.

Tulajdonságai

Vérmérséklet: melegvérű

Marmagasság bottal: 155-160 cm

Szín: fekete

Felépítés: nemes fej, kis fülek, ívelt nyak, rövid, egyenes hát, jól izmolt far, erős csontozat, dús, hosszú sörény és farok, dús csüdszőrzet

Jellemzők: szeretni való karakteréről és könnyű kezelhetőségéről híres, nemes megjelenésű, élénk

Hasznosítás: fogatban és hátaslóként

Származási hely: Hollandia, Frízföld

Eredet: 16.-17. század

Élettere: óceáni éghajlat